hajábólmiért fonjuk az élet hosszú kötelét?
Miért faljuk fel egymást akkor is, ha nem vagyunk éhesek s miért pattan fel gőggel a gerincünk,ha végigütnek rajta?S miért nem akarunk lefeküdni ősszelhullott levelek közé, mint aszott szeméta seprű alá?
Nagy kerek szemmel is mért nézünk vakona forgószelek tátongó sodrába?
S miért lát kicsivel többet az ember,ha csöndesen ül egy percig