.

A nyár a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópsui, illetve száraz égövi tájakon nem létezik.

Aranyos lapály, gólyahír,áramló könnyűségű rét.Ezüst derűvel ráz a nyíregy szellőcskét és leng az ég.


Nyáron a leghosszabbak a nappalok és a legmelegebb az időjárás,ilyenkor érik be a legtöbb gyümölcs. Jön a darázs, jön, megszagol,dörmög s a vadrózsára száll.A mérges rózsa meghajol -vörös, de karcsú még a nyár. A Föld északi féltekéjén június, július, augusztus, míg a Föld déli féltekéjén december, január és február a nyár hónapjai. Ám egyre több lágy buggyanás.Vérbő eper a homokon,bóbiskol, zizzen a kalász.Vihar gubbaszt a lombokon. A Föld tengelye ferde, ezért nem csak az Egyenlítő körüli terültekre esnek merőlegesen a napsugarak. Az északi féltekére nyáron jut el a nap, legnagyobb, vagyis merőleges beesési szöge, azaz pontosan július 22-én, a leghosszabb napon. Ezen a napon merőlegesen süti meg a Ráktérítőt a Nap. Télen december 22-én, vagyis a legrövidebb napon itt az északi félgömbön, pedig a Baktérítőt süti meg merőlegesen, ezért van Magyarországon tél.

Ily gyorsan betelik nyaram.Ördögszekéren hord a szél -csattan a menny és megvillankék, tünde fénnyel fönn a tél.
1929 nyara / 1934